Hobbiszintű papagájképzéssel én már évek óta foglalkozom. Jákó papagájok tulajdonosaként folyamatosan törekszem arra, hogy madaraimat minél nehezebb feladatok és nagyobb kihívások megugrására képezzem ki, hiszen ez nekem is siker és ők maguk is nagyon élvezik. Tünde és Tibi, az említett két jákó sétákra, parkokba, városi eseményekre és madárkiállításokra is kijönnek velem a nyilvánosság elé.
Társadalmi szempontból azok az alkalmak a legjobbak számukra, amikor papagájbarát otthonokat látogatok, így más madarakkal is találkoznak. Ilyenkor aviator-hámokat viselnek, és amennyire a testbeszédükből meg tudom állapítani, élvezik a kirándulásokat.
Válaszom azoknak a kritikusoknak, akik szerint az afrikai szürkék fóbiásak és félnek az új környezetektől mindig az, hogy lebecsülik ezt a rendkívüli fajt. De az vajon csak szerencse lenne, hogy Tünde és Tibi ilyen barátságos társmadarak? Nem teljesen. Mindkettőt Barrett Watson tenyésztette Suffolkban, onnan kerültek hozzám, igencsak hosszú úton keresztül. A gondos, lelkiismeretes tenyésztő jó kezdetet ad a fiókáknak az élethez.
Amikor Tibi 17 évvel ezelőtt odakerült hozzám, hamar megszokta az embereket és az állatokat, megismerte a környezetet és a háztartási zajokat, és úgy általában elég hamar elsajátított minden ismeretet. Bízott az emberi lényekben, és ez a tulajdonsága még mindig megvan. Barrett a heveder viselésére is megtanított kicsi korában, és ez azt jelentette, hogy a kezdetektől fogva kivihettem őt.
Papagáj 